Barátság-tábor

Írta: Ocsovszki Ildikó

2015. 7. 26.

2015 július 6-13, Balatonszepezd

A Budapesti Kwékerek vallási közössége és angliai barátai július 6 és 13 között úgynevezett „Barátság Tábort” szerveztek békésmegyei nemzetiségi iskolákban tanuló diákok számára. Jóvoltukból 9-9 diák nyaralt a Balatonnál a battonyai Szerb Általános Iskolából, a gyulai Román Általános Iskolából és a békéscsabai Szlovák Általános Iskolából. Intézményünkből a zenei szakkörök hangszeresei és énekesei vettek részt a programban Ocsovszki Ildikó és Kocsor Ágnes tanárnők kíséretében. Konkrétan 7. osztályból Gábor Mercédesz, 5. osztályból Gyöngyi Virág, Farkas Zorka, 4. osztályból Bobvos Bálint, Gergő Marcell, Kokavecz Laura, Kolysza Hanna Sára, Kovács Eszter és Szabadi Kata érdemelték ki a lehetőséget az ingyenes balatoni nyaralásra. A tábor közös nyelve az angol volt. A nap mindig énekléssel kezdődött, melyet a Norvégiából érkezett Sture Dagmar bácsi vezetett. Angol dalocskákat énekeltünk az ő gitárkíséretében. Éneklés után irány a Balaton! (Zárójelben jegyzem meg, hogy az észak-európai népzenészt annyira elbűvölte a mi Marcellünk citera- és dorombjátéka, hogy a tábor után Norvégiából postán küldött neki ajándékba egy eredeti norvég népi dorombot.) Délutánonként angol nyelvi foglalkozásokon vettek részt a gyerekek. A haladókkal Jenny néni foglalkozott, a kezdőkkel Jazmin néni gyakorolt játékos formában. Mindketten Angliából érkeztek, magas szinten beszélik anyanyelvüket. Élvezet volt velük gyakorolni. Jázmin néni férje Alex is részt vett a foglalkozásokon, mint hűséges kísérője és segítőtársa. Tudni kell róla, hogy ő Ukrajnából került Angliába, ahol megismerte jelenlegi feleségét. Vele szlovákul és szerbül is szót lehetett érteni. Mi mondtuk a magunk nyelvén, ő válaszolt ukránul és oroszul. Másik érdekessége e párnak a favázas, baloldali kormányos autójuk volt, mellyel a táborba érkeztek. Délután ismét irány a Balaton! Minden alkalommal gyalog mentünk a fürdőhelyre. Utunk a Pogánykő mellett vezetett el, melybe Sebestyén Gyula magyar néprajztudós, a magyar hősmondák utolsó regőse, a rovásírás megfejtője 1934-ben a magyarok ősi írásjelével vésetett szöveget.

Egy esős napon kirándulni mentünk. Szepezd-Fürdőről átgyalogoltunk Révfülöpre, a kikötőben megnéztük a Balatoni Nyár című TV-műsor helyszínét, integettünk a kameráknak, majd hajóra szálltunk. A déli oldalon Balatonboglárnál értünk partot. Itt megnéztük a gömbkilátót, a katolikus templomot, előtte Teleki Pál és Szent István szobrát. A táborvezetőtől, Zsuzsanna Eastland-től azt is megtudtuk, hogy itt, Balatonbogláron kaptak menedéket a 2. világháborúban hazájukat elhagyni kényszerülő lengyelek. Ennek köszönhetően a városban lengyel gimnázium és líceum is épült. Az utolsó napon a tábor résztvevői műsort adtak a balatonszepezdi Berta Bulcsú művelődési házban. A táborban tanult angol dalok közös bemutatása után a csoportok önálló produkciói következtek. A táborvezetőség is csatlakozott a műsorhoz, mindenki előadta kedvenc dalát, versét, vagy gondolatát. Jazmin férje egy a hazaszeretetről szóló ukrán dallal lepte meg a hallgatóságot. Dagmar különleges 8 húros népi hegedűjén norvég táncdallamokat játszott. A csabaiak szlovák népdalokat mutattak be citera, furulya és gitár kíséretében – a szólóénekes Gábor Meci és a fiúk jóvoltából a népviseletünk is bemutatásra került a színpadon.

Szép barátságok kötődtek a táborban. Hazafelé jövet Battonyán, majd Gyulán zokogva váltak el egymástól az újdonsült barátok.

Ocsovszki Ildikó

A fotókat készítette: a szerző

0

0

Vissza a kezdő oldalra