Ballagás, de egy kicsit másképp…

Írta: Prohászka-Szegedi Fanni Regina 7.osztályos tanuló

2020. 06.22.

2020. június 19-én megrendezésre került a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium végzős 8. osztályos tanulóinak ballagása. Csak egy kicsit másképp…

A ballagás mindig egy megható és felejthetetlen élmény diáknak, tanárnak és családnak egyaránt. Megható, azért mert minden évben családias légkört biztosítanak a szervezők a ballagók számára és a szülők, nagyszülők szíve összeszorul, szemükbe könnycsepp gördül, amikor szemük fényét elegáns ruhába látják, aki szinte már felnőtt. Feledhetetlen azért, mert nyolc együtt töltött és megismételhetetlen év után most következik egy valami új eddig ismeretlen utazás.

Csak egy kicsit másképp…

Az idei év ballagásának forgatókönyvét átírta a hazánkban is kialakult járványhelyzet (Covid-19).  A kellő óvintézkedések betartása mellett a ballagáson csak a ballagó 8. osztály tanulói, azoknak szülei, iskolánk vezetői, az osztályt tanító pedagógusok valamint a ballagást szervező 7. osztály osztályfőnöke és annak 4 tanulója vehettek részt.

A ballagtató hetedik osztály éppen ezért arra az elhatározásra jutott, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az idei ballagás is emlékezetes és egyedi legyen mind díszítésben,  ballagási beszédben  és a tarisznyák tartalmában.

Mindent idejében:

Már májusban elkezdőtek a háttérmunkák: a tarisznya és a belevalók beszerzése. Az első látványos előrelépés június 4-én történt, amikor is összegyűltünk a tarisznyák megtöltésére. Mindegyikbe tettünk sót, pogácsát, gravírozott tollat, pénzérmét, idézetet, egy történetet, maszkot, osztálytársak-tanárok névsorát és iskolánk fényképét.

2020. június 11-én a negyedikes és a nyolcadikos osztályterem tábláit kidíszítettük, rajzolva rájuk szép virágokat, könyveket, szivárványokat, és írtunk egy- egy szép idézetet is.

A háttérmunkák beszerző- és gyűjtőmunkaként folytatódtak tovább, hiszen a ballagóknak szánt virágokat és a dekorációs kellékeket is időben be kellett szerezni. Lelkes szülők már a ballagás előtti napon behozták az iskolába a kertjükben található, a zuhogó esőtől úgy-ahogy megkímélt virágaikat. Közben két anyuka beszerezte a ballagóknak szánt rózsaszín kálákat és gyönyörű fekvőcsokrokat kötöttek belőlük. Enikő néni ötlete nyomán szereztük használt bakancsokat, csipkéket, cserepes virágokat, no meg egy halom lufit! Móna néni fantáziája és kreativitása pedig szárnyakat kapott, mert nemcsak hogy gyönyörű virágos kertet varázsolt a bakancsból, és a fonott kosarakból, de még esernyőt, szalmakalapot és egy gumicsizmát is felhasznált a díszítéshez.

Az utolsó hajrára 2020. június 19-én, a ballagás napjának koradélutánján került sor. A folyosót, aulát és az ebédlőt nagyon elegáns díszbe öltöztettük. Több mint 50 kék és fehér lufit fújtunk fel! A 8-ik osztályban a padokra helyeztük a tarisznyákat és a csokrokat. Az iskola készen állt egy rendhagyó, de annál emlékezetesebb ballagás megtartására.

17 óra után pár perccel felcsendült a várva-várt Čabianske hodiny smutne bijú... ballagási ének, melyre a nyolcadikosok bevonultak az ebédlőbe, majd helyet foglaltak a számukra előkészített székeken. Éva néni köszöntötte az egybegyűlteket, majd rögtön át is adta a szót a búcsúzó hetedikeseknek. Elsőként  én (Prohászka-Szegedi Fanni) és Gyöngyi Teó mondtuk el ballagási beszédünket. A mosolygós visszajelzések alapján a beszéd nagyon jól sikerült, többek között azért is, mert a lányok sminkje nem mosódott el a sírástól és arcukon boldog mosoly volt, amikor felelevenítettük az együtt töltött közös évek élményeit.

Rendhagyó volt a ballagási beszéd is, mert mi is adtunk útravalót a ballagóknak, amit 8 pontban szedtük össze. Kívántunk nekik többek között sok erőt, barátokat, álmokat és szerencsét is.

Kovács Orsolya és Tuska Áron pár szóban bemutatták a tarisznya tartalmát és annak jelentését. A só például azt jelenti, hogy az életetek soha ne legyen szürke, ízetlen a pogácsa pedig jelképezi a mindennapi betévő falatot. A maszk pedig a különlegessé tett ballagás emlékét őrzi.

Enikő néni a ballagóknak egy zseniális matematikus (René Descartes) gondolatát adta útravalóul miszerint minden ember olyan, mint egy törtszám…

Az esemény ünnepélyes színvonalát Pecsenya Edit, iskolánk igazgatónője, beszédével tovább emelte. A beszédében igazgató néni kiemelte, hogy mennyire szívéhez nőtt a ballagó osztály és  nyitva hagyta iskolánk kapuit azon tanulók számára is, akik máshol folytatják középiskolai tanulmányaikat.

Szarvas Éva osztályfőnök egy megható, szép beszéddel búcsúzott el ballagó osztályától. Még utoljára kiosztotta az általános iskolai bizonyítványokat és a dicséreteket. A legmagasabb dicséretben, nevelőtestületi dicséretben részesült Csajbók Edina és Kabai Ármin.

A ballagás utolsó és egyben a legmeghatóbb része az volt, amikor a ballagók megköszönték egy-egy szál virággal szüleiknek azt a rengeteg támogatást, aggódást és szeretetet, amit eddigi útjuk során kaptak tőlük és tanáraiknak azt a sok tudást, segítséget és tapasztalatot, amivel megalapozták a jövőjük tudásának egy darabját.

Valóban úgy érzem, hogy a mostani ballagás a megszokottnál eltérőbb és egyedibb volt. Ennek ellenére én szeretném, ha jövőre a ballagásom csak egy kicsit másképp… lenne, mint az idei volt.

Útravaló a ballagó diákoknak

További képek
Vissza a kezdő oldalra